Egyesületünk ez elmúlt években nagyon sok ígéretet kapott, amelyekből kevés realizálódott, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a kölcsönös bizalom kérdését. Az erre való törekvést részünkről eddigi munkánkban valósítottuk meg és a szívélyes vendéglátásban folyamatosan törekszünk rá, a kedves érdeklődők részéről pedig elsősorban a terepi jó munkában látjuk ennek megvalósíthatóságát.

Többen megjegyezték, hogy a közhasznúsági jelentésben szép számokat olvastak, hogy milyen ügyesek vagyunk (maradjunk a jóindulatú megjegyzéseknél...). Ezúton jelezzük, hogy azokban mínusz számok is szerepelnek, tessék elgondolkodni, hogyan lehet a ezeket a hiányokat törvényesen lenyelni. Ehelyütt azt is megosztjuk, hogy kívülállónak elképzelhetetlen mennyiségű aprólékos, olykor megalázó előírásnak kell megfelelni, különösen államinak nevezett támogatások elszámolásánál. Ennek költség- és energiafedezetéről az Egyesület vezetése gondoskodik, a legtöbbször egyesületi munkánkat és mégtöbbször saját családjukat elhanyagolva (időben és másban is). Lényeges különbségnek tartjuk, hogy míg az állami intézményrendszer közpénzen, rendes fizetésekért dolgozik, addig egyesületünkben belső elkötelezettségből, ma már egyre idegenebbül hangzó felelősségérzettől vezérelve teszük a tehetőt.