Rába Nemzeti Park
2006.02.01. 13:59
Többször szembesülünk azzal a kérdéssel, hogyan lehet megelőzni természeti értékeink pusztítását és pusztulását. Az egyes embereket viszonylag könnyebb meggyőzni, azonban a nagyvállalatokkal nehéz szót érteni, nem túlzás azt állítani, hogy "a névjegykártyájukat dózerrel írják" (Kalas Gy.).
Valószínűleg több fronton kell küzdeni, miután azonban az idő sürget (a beruházókat is...), a legfontosabb az, hogy meglévő értékeinket minél előbb, minél magasabb fokú oltalom alá helyezzük. Ilyen érték a Rába teljes magyarországi szakasza. Az alábbi kezdeményezés a Rába Nemzeti Park létrehozását tűzi ki célul. Ezúton bíztatunk mindenkit, nevével, aláírásával támogassa az ügyet! A támogatási szándékot az alábbi címre jelezzük (én már megtettem):
Karakai Tamás: karakait@gmail.com (Palocsa Egyesület Élõ Környezetünk Helyreállításáért)
A petíció teljes szövege alább olvasható:
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter részére
Tisztelt Miniszter Úr!
Alulírott, a Rábát ismerő, szerető és jövőjéért aggódó személyek és szervezetek kezdeményezzük, hogy haladéktalanul hozzák létre a Rába (és Lapincs) folyó teljes magyarországi szakaszán a Rába Nemzeti Parkot, a Dráva folyó teljes magyarországi szakaszán létrejött nemzeti park mintájára.
A Természet- és Környezetvédő Szervezetek Országos Találkozója már 2003-ban Szombathelyen és 2005-ben Zalaegerszegen ellenszavazat nélkül állást foglalt, hogy kezdeményezi a Rába folyó - mint kiemelkedő, és súlyosan veszélyeztetett, nemzetközi jelentőségű ökológiai folyosó - teljes magyarországi szakaszának haladéktalan, nemzeti parki rangban történő, kiemelt természetvédelmi oltalom alá helyezését. Megerősítve a hazai természetvédők legszélesebb fórumának szándékát, kezdeményezzük a nemzeti park létrehozásának haladéktalan megindítását.
Indoklás
1. A Rába egyik utolsó vadvízi folyónk. Pótolhatatlan ökológiai folyosó, nemzetközi jelentőségű érték. Számos védett, fokozottan védett, sőt bennszülött állat- és növényfaj és értékes társulás élőhelye. Táji értéke is kiemelkedő.
2. Számos közvetlen veszély fenyegeti. Jelenleg többek között az, hogy felső, az egykori “folyószabályozásoktól” akkor véletlenül megmenekült szakaszát elkezdték vízlépcsők rendszerévé alakítani, védelemre érdemes élőhelyek sorát semmisítve meg, sok vonatkozásban tönkretéve ökológiai folyosó voltát.
3. Csak a nemzeti park rang képes értékeihez és veszélyeztetettségéhez képes arányos védelmet biztosítani a Rába számára. Azért szükséges a folyó teljes magyarországi szakaszának országos jelentőségű védettsége (a Dráva teljes magyarországi szakaszának védettségéhez hasonlóan), mert mint természeti folyosót kell megvédenünk. Értékeinek védelme nem ragadható ki ebből az összefüggésből, ezek más módon való "védelme" csupán önbecsapás volna. Az alsóbb részek szabályozottsága sem cáfolja e tényt, mert nélkülözhetetlen, élő folyosóként köti össze a szabályozatlan(abb) fölső szakaszokat a Sziget-közzel, a Mosoni-Dunával, és ezeken keresztül az osztrák Dunai Nemzeti Parkkal stb. Hasonló mondható el a rövid magyarországi Lapincs szakaszról is, mely többek között a Ramsari Egyezmény alá eső ausztriai területeket köt össze a Rábával.
4. A Natura 2000 program védelme örvendetes, ám önmagában nem elégséges Közép-Európa egyik még legtermészetesebb folyójának védelmére. A nemzeti park rangú védettség nélkülözhetetlen és halaszthatatlan. Tarthatatlan az érvelés, hogy már "túl sok nemzeti parkunk van". Hiszen Magyarországon a védett területek aránya számos környező országhoz képest elmarad. Miért éppen legtermészetesebb és legveszélyeztetettebb folyónk nélkülözze ezt a fajta védettséget?
5. A Rába folyó jelenleg ismert értékei máris bőven indokolják a javasolt lépéseket. Csupán néhány ezek közül:
Morfológiai adottságai (természetes kanyargóssága, szigetei, zátonyai, mellékágai) miatt önmagában is szükségesek a javasolt lépések!
Az európai hód visszatelepedett a Rábába a Szigetközből, egészen az Őrségig. A folyó vidraállománya is jelentős.
Európai léptékben is kiemelkedő gerinctelen állatvilágából legjelentősebb csoportok a szitakötők, tegzesek, kérészek és álkérészek. A gerincteleneken kívül ritkaságokban ma még bővelkedő halfaunája és madárvilága is védelemre érdemes.
Olyan bennszülött, és fokozottan védett halritkaságok élőhelye, mint pl. a dunai ingola, német bucó, magyar bucó, vagy a kipusztulás szélére sodródott széleskárász.
A Rába-mente értékes növénytársulások, élőhelyek menedéke is. Ilyenek pl. a bokorfüzesek, puhafa ligeterdők (benne a végveszélyben lévő feketenyár ligetek), emellett a maradvány keményfa ligeterdők, a nagyszámú holtágak, morotvák mocsári és lápi társulásai. Sok védett és veszélyeztetett növényfaj populációja is megtalálható a folyó mentén.
6. A ma még egyáltalán nem védett középső szakasz, teljesen hasonló, sőt helyenként értékekben gazdagabb, mint a már védett Őrségi Nemzeti Parkba tartozó felső szakasz.
7. Az értékeket – és sajnos egyre fokozódó veszélyeztetettségüket, fokozódó pusztulásukat- a 2005-ben egyes mintaterületeken végzett sokoldalú (gerinctelen zoológiai, halfaunisztikai, élőhely-térképezési) tudományos felmérések is igazolják.
8. A Csörnöc-Herpenyő Tájvédelmi Körzet kb. 10 éve húzódó kihirdetése sem történt meg.
A fent említett értékek most hirtelen veszélybe kerültek a magyarországi és ausztriai ipari szennyeződések, és a szennyezett vizet földuzzasztó, szinte titokban és zavaros indokolgatásokkal épült és épülő új vízlépcsők miatt. Ezek a beavatkozások és hatások az elmúlt egy-két évben máris lecsökkentették a nemzetközi szerződésekkel is védett fönti halkülönlegességek egyedszámát. Oly mértékben, hogy - arányos intézkedés hiányában - hamarosan a Rábából való eltűnésükkel kell számolnunk!
Továbbra sem tartjuk feladható árvízvédelmi és vízgazdálkodási alternatívának a folyó Sárvár alatti, töltésezett szakaszán az áradások vízének szabályozott kivezetését a „mentett oldal” meghatározott részeire, melyet táj-helyreállítási, és klímajavítási szempontok is indokolnak. A krónikus vízhiány mérséklése érdekében, és egyéb, természetvédelmi szempontokból is alapvető fontosságú továbbá a folyó természetes kanyargásának, dinamikájának biztosítása, elősegítése, a hullámtér bővítése a „Teret a folyónak” elv szellemében.
Javaslatainkkal egy időben nyomatékosan tiltakozunk a Rábát és élőhelyeit súlyosan károsító, nemzetközi egyezményekbe ütköző, most létesített, megemelt és most tervezés alatt álló rábai vízlépcsők (Magyarlak-Csörötnek, Szentgotthárd, Körmend), továbbá az ausztriai és magyarországi Rába-szennyezéssel kapcsolatos több éves hatósági cinkos hallgatás és tehetetlenkedés ellen !
|