Németh Ákossal az Izsák, Kolon-tavi madárvártán beszélgettem 2005. október 19-én. (A beszélgetést természetesen hozzájárulásával teszem közzé. K. Tibor)
- A KNP munkatársaként élő kapcsolatod van civil szervezetekkel. Ha természetvédelem, akkor az hivatásos vagy ngo? Sok helyen csak a nyilvánosság és az erős ngo munka segít, máshol pedig csak a hatósági szabályozás. Tehát mind2.
- Változott-e a civil természetvédelem helyzete a '80-as évekhez képest? Igen, korábban csak az MME létezett, most már sokan tehetünk sokfélét, akár önálló jogi személyként.
- Szerinted mi a legsürgősebb civil feladat? A helyi értékek védelme és a természetvédelmi szempontok helyi érvényesítése. A másik pedig a fiatalok (és az idősebbek:-) szemléletformálása.
- Más téma. A KNP területén nagyjából 600 egyed a túzokállomány. Mennyit bírnának el a meglévő területek? (A 600 túzokból kábé 150 a tojó.) A jelenleginél lényegesen többet, ezer madarat biztosan.
- Magyarország egészét tekintve mennyi túzokunk lehetne (most úgy 1300-at mutatnak a nyilvántartások)? A Kiskunsági NP-on kívül Hortobágyon és a Körös-Maros NP-ban van és lehetne komolyabb állomány. A '70-es évek közepén, amikor védelmet kapott (vadászatát csak 1970-ben tiltották be!! - K. T.), 3500 madár élt Magyaro-on, ennyi most is lehetne.
- Emberi gondatlanságból mennyi fióka vagy tojás pusztul el évente? A KNP-hez tartozó védelem nélküli területeken közel 50%, a védett területeken ennek töredéke.
- Mekkora terület kell ahhoz, hogy valahol a túzok (újra) megtelepedjen? Erős törzsállományok közelében 20-30 ha háborítatlan terület is elegendő.
- Védelem dolgában melyik módszer a legeredményesebb? Egyértelműen az élőhelyvédelem.
- Más. Az invázív fajok ellen hogyan lehet(ne) védekezni? Emberi erővel nehéz kezelni; ha a természet nem oldja meg a feladatot, akkor alig van esélyünk. Persze a lehetőségek nagyban függnek attól, hogy milyen fajról, milyen területről van szó.
- Mi az őshonos fajok "ereje"? Az ősi táj és az ősi(bb) élővilág megközelítése a cél; ha ez elméleti vagy ideális fogalom, akkor is ehhez szeretnénk még közelebb jutni. A rendszer részeként értékesek.
- Milyen eredményekről beszélhetünk a magyar természetvédelemben mondjuk csak a madaraknál? Amink most van, abból védelem nélkül nagyon sok hiányozna. Ezen kívül a ragadozó madarak sorsa elég jól alakul (kerecsen sólyom, parlagi sas és a többi). Egyrészt vannak még veszélyeztetett fajok, ugyanakkor a vándorsólyom története kevéssé érdem, inkább a körülmények kedvező alakulása a döntő.
- A madárgyűrűzésben eltöltött évek alatt melyik megfigyelésedet tartod a legértékesebbnek? A barna füzikét 2002-ből, első és eddig egyetlen biztos adata Magyarországon.
- Kedvenc madarad és növényed? Sok van: az énekesek közül talán a kenderike, aztán nagyon szeretem a sarlósfecskét, a ragadozók közül pedig a legnagyobb repülőművészt a kabasólymot. A sóskaborbolyát Izsák környékén sokfelé megtalálni; a szörpje és a lekvárja nagyon finom. Küzdeni kell érte, de megéri.
-----------------------
2005. Okt. 19-én az alábbi fajokkal találkoztam a Kolon-tónál: ökörszem, királyka, jégmadár, csilp-csalp füzike, kékcinege, széncinege, barkóscinege, függőcinege, sitke, foltos nádiposzáta, őszapó, vörösbegy, erdei szürkebegy, kenderike, zöldike, kis vöcsök; talán már a telet jelzi a szőlőrigó és a fenyőpinty első megkerülése (K. T.) |